A New York-i Szabadság-szobor történetében az 1885-ös év kulcsfontosságú mérföldkő volt. 1885 júniusában érkezett meg New York kikötőjébe a francia Isère fregatt, amely 214 ládában, 350 különálló darabra bontva szállította a szobrot Párizsból. Ekkor a szobor talapzata még építés alatt állt a Bedloe’s Islanden (a mai Liberty Islanden). A talapzat építése nagyrészt lakossági adományokból valósult meg, és végül 1886 tavaszára készült el, mielőtt a szobrot összeállították volna.
A probléma: megérkezett a szobor, de nem volt talapzat
Amikor a szobor elemei 1885 júniusában megérkeztek Franciaországból, az amerikaiaknak kellett állniuk a talapzat (pedesztál) építési költségeit. A szükséges összeg azonban hiányzott: A New York-i elit és a gazdag gazdasági szereplők megtagadták a támogatást, mivel túlságosan drágának tartották a projektet. Az amerikai Kongresszus visszautasította a finanszírozási kérelmet. New York állam kormányzója lecsökkentette a támogatásokat.
Mivel nem volt elegendő pénz az építkezés folytatására, a talapzat munkálatai 1885 elején teljesen leálltak. Fenyegetett a veszély, hogy a szobrot vissza kell küldeni Franciaországba, vagy más amerikai városnak (például Bostonnak vagy Philadelphiának) kell átadni.
Pulitzer és a The World megszólítja a közvéleményt
Joseph Pulitzer, a Makóról érkezett magyar származású gyökerekkel rendelkező lapmágnás, ekkor a népszerű New York World című napilap tulajdonosa és főszerkesztője volt. Felismerte a helyzet tarthatatlanságát, és 1885. március 16-án agresszív, mégis zseniális adománygyűjtő kampányt indított újságja hasábjain.
Pulitzer az átlagemberek nemzeti büszkeségére és igazságérzetére épített:
„Ne várjunk a milliomosokra! A szobrot a francia nép adományozta az amerikai népnek, így nekünk, a közembereknek kell biztosítanunk a talapzatot. Nem számít, mekkora az összeget adsz – akár csak egy centet –, a neved meg fog jelenni az újságban!”
A kampány sikere és a crowd-funding szelleme
Pulitzer felhívása az első modern, nagyarányú közösségi finanszírozási (crowd-funding) akcióvá vált a történelemben: Minden adományozó nevét kinyomtatták: Akár egy tehetős üzletember adott nagyobb összeget, akár egy iskolás gyerek küldött 5 centet a zsebpénzéből, Pulitzer gondoskodott róla, hogy az adományozó neve és üzenete megjelenjen a New York World címlapján vagy belső oldalain. Több mint 120 000 adományozó csatlakozott a gyűjtéshez alig öt hónap alatt. Az adományok túlnyomó többsége 1 dollárnál kisebb aprópénz volt.
1885 augusztusára sikerült összegyűjteni a hiányzó 100 000 dollárt (ami mai értéken több millió dollárnak felel meg). Ennek a lakossági összefogásnak köszönhetően a talapzat építését sikerült befejezni 1886 tavaszára, így a Szabadság-szobrot végül felavathatták 1886. október 28-án. Pulitzer akciója nemcsak megmentette a projektet, hanem a New York World példányszámát és népszerűségét is az egekbe emelte.
